<div dir="ltr">A pontosság kérdése nem a polgári, nem polgári és egyéb túlmisztifikált elképzelések döntik el hanem a mérés technológiája. A többi igazából nem is neked hozzászólás grin. Csak már annyi szálon fut a dolog, szóval ide írom.<br><br>A mérés időmérés alapján történik. A rádióhullámok sebességének ismeretében a jelterjedés időtartalma alapján számolja az eszköz a távolságot. A különböző műholdak által számol távolságok metszéspontja adja meg a pozíciót. A távolságok a műhold környezetében a számított távolság alapján egy gömböt jelölnek ki. Ezeknek a gömböknek a a metszése kiad egy elvi területet, amin belül található a pozíció. Több műhold pontosabb pozíciószámítást tesz lehetővé, elvben egyre kiesebb területet kijelölve. A mérési pontosság egy értéken belül tovább, ilyen módon nem növelhető, hiszen az összes mérés egy átlagos hibaszázalék terhel.<br>A horizont szélén és a közvetlenül a fejünk felett található műholdak geometriailag nagy metszési bizonytalansággal rendelkeznek. A HDOP az ilyen metszési bizonytalanságok szűrésére találták ki. Mondjuk a horizontból az épületek nagy területeket takarnak ki, így csak a fejünk felet található holdak adatait tudjuk csak használni, amik ha nagyon egymás nyakán vannak nagy metszési bizonytalanságot adnak. Ergo a HDOP is nő. Szóval összefügg a látott holdak számával, de nem közvetlenül. 4-5 holddal is lehet jó HDOP értéket produkálni és 10-zel is pocsékot, bár ez elég ritkán fordul elő.<br>A távolságmérés pontosítását a műholdak saját pozíciójának pontosításával és a terjedési sebesség pontosabb számításával érik el. Itt a legfontosabb a sebesség számítás. Ugyanis a terjedési sebességet alapvetően a közeg határozza meg, amin keresztülhalad a jel, annak fizikai tulajdonságai. Sűrűség, elektromágneses tér, elektromos töltöstésge stb. Ezeket úgy határozzák meg, hogy úgynevezett permanens állomásokon folyamatos mérést végeznek és az állomás pontos pozíciójának ismeretében tudják számítana az átlagos mérési hibát, amit elemezve a légkör állapotára tudnak következtetéseket levonni, korrekciót adni. A légkör állapota persze akár "méterenként" is változást mutathat, de komoly különbségek csak nagyobb területek átívelve adódnak. Az EGNOS (ez az európai műhold), a WAAS (ez az amerikai műhold) <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Satellite_based_augmentation_system#Satellite_Based_Augmentation_System">itt</a> meg is lehet nézni. Ezek a geostacionárius holdak az adott területre vonatkozó korrekciót küldik szét az éterben. Itthon elvileg a BME-n van ez az állomás, ami ha nem működi akkor a korrekció is rossz lehet. Pl. egy lengyel állomás adatai nem biztos, hogy a magyar légkör viszonyait tükrözik. A sugárzott adatokat felhasználva lesznek képesek a kézi GPS-szek pontosabb pozíciómeghatározásra. A GLONASS csak a távolságszámításba bevont holdak számát növeli. Nagyobb az esélye, hogy lesz adatunk megfelelő pozícióban lévő műholdtól. A geodéziai méréseknél a műszerek is komolyabbak és a korrekciók is máshonnan jönnek (RTK). Azok az adatok fizetősek és a kézi GPS adatait nem is lehet korrigálni velük.<br><br>Kicsit lehet, hogy összeszedetlen lett, de talán értitek. Persze a fentieknél bonyolultabb a dolog, de a felmerült kérdések talán így jobban érthetőek. A tanulság belőle, hogy legyen bármilyen korrekció vagy Glonass vagy bármi a mérési pontosság méter alá ezzekkel az eszöközökkel nem hiszem, hogy lenyomható. Jó EGNOS korrekcióval is inkább a 3-5 méter várható. A többi inkább PR.<br><br>Üdv: Tibi<br><br>2013. szeptember 12., csütörtök 0:43:54 UTC+2 időpontban grin a következőt írta:<blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0;margin-left: 0.8ex;border-left: 1px #ccc solid;padding-left: 1ex;"><div dir="ltr">2013/9/11 Ferenc Veres <span dir="ltr"><<a href="javascript:" target="_blank" gdf-obfuscated-mailto="bQRNZlAR_t8J">lionke...@gmail.com</a>></span><br><div><div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left-width:1px;border-left-color:rgb(204,204,204);border-left-style:solid;padding-left:1ex">
<span style="color:rgb(80,0,80)">> Mondjuk, nem tudom mi az a HDOP...</span><br><div>
<br>
</div>Az a pontossági információ. A JOSM karikákat rajzol a pontosság<br>
mértékével. HDOP = 2 pl 2 méter sugarú köröcske, ez már egész jó érték<br></blockquote><div><br></div><div>A HDOP=2 azt jelenti, hogy az EGYÉB vételi pontatlanságokat kettővel meg kell szorozni. Egy lehetséges részletezés például: <a href="http://edu-observatory.org/gps/gps_accuracy.html" target="_blank">http://edu-observatory.org/<wbr>gps/gps_accuracy.html</a></div>
<div><br></div><div>Egy „szokványos” esetet tekintve a HDOP=2 kb 11 méteres pontosságot jelent SPS és 7 métert PPS (álmodj királyfi) módban. Ezen javíthat a DGPS, az SBAS meg hasonló betűszavak.</div><div><br></div><div>
<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Error_analysis_for_the_Global_Positioning_System" target="_blank">http://en.wikipedia.org/wiki/<wbr>Error_analysis_for_the_Global_<wbr>Positioning_System</a></div>
<div><br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left-width:1px;border-left-color:rgb(204,204,204);border-left-style:solid;padding-left:1ex">Csatolok egy GPX-et amit övtáskában, telefonnal rögzítettem. A track<br>
szinte TÖKÉLETESEN rajta megy az OSM-beli eredeti úton, de a HDOP 60<br>
méteres pontatlanságot mutat. Na ilyenkor elbizonytalanodik az ember,<br>
hogy vajon mennyire bízhat benne, ahol kiegészíteni akar az OSM-en.<br></blockquote><div><br></div><div>Ráadásul mint említettem fentebb a HDOP inkább a műhódok béna elhelyezkedését jellemzi és nem a hibát; kis HDOP-nál lehet nagy hiba és fordítva; általában persze nagyobb HDOP nagyobb hiba.</div>
<div><br></div><div>(Amúgy Horizontal Dilution of Precision.)</div><div> </div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left-width:1px;border-left-color:rgb(204,204,204);border-left-style:solid;padding-left:1ex">
PL neked is van egy szakasz ahol szépen elível a Bing úttól, na ilyenkor<br>
van egy brutál nagy HDOP, vagy 2 méteres a HDOP és tényleg arra menne az<br>
út...<br></blockquote><div><br></div><div>Polgári GPS szerintem nem tud lemenni 4-5 méter alá.</div><div> </div><div>g</div></div>
</div></div>
</blockquote></div>