Az alábbi összefoglaló jól leírja a feltételeket.<br>Annyi megjegyzés, hogy amennyiben az egyesület szeretne később az 1%-ra pályázni, akkor közhasznúnak kell lennie, ekkor pedig máris kell a kettős könyvvitel és a könyvelő.<br><br>Bő másfél éve (az új törvény életbe lépése kapcsán tartott kormányzati tájékoztatón) készített, témába vágó jegyzetem: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat_%28WMM%29/Civil_szervezetek_%C3%BAj_szab%C3%A1lyoz%C3%A1sa">https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat_%28WMM%29/Civil_szervezetek_%C3%BAj_szab%C3%A1lyoz%C3%A1sa</a><br><br>Samat<br><br><br><div class="gmail_quote">2014-10-04 21:04 GMT+02:00 Jónás Zoltán <span dir="ltr"><<a href="mailto:zotyaj@gmail.com" target="_blank">zotyaj@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr">Az egyesület, vagy alapítványi forma hosszú távon mindenképpen célszerűbb.<div><br><div><div>Önálló jogi személy, önálló gazdálkodással. Előnye, hogy pályázhat forrásokra, a támogatónak adókedvezményt biztosító támogatásokat fogadhat, és nem utolsó sorban szja 1%-fogadására jogosult (két teljes lezárt üzleti év után). Az sem mindegy, hogy a közvélemény számára miként jelenik meg a szervezet. Egy egyesületet, vagy alapítványt komolyabban vesznek.</div></div><div><br></div><div>A Ct. valóban nem jogi személy. Gittegyletnek jó, vagy adományt gyűjteni valamilyen más szervezetnek, vagy abban az esetben, ha valamilyen rövid távú célt kell elérni, amihez nem szükséges a szervezeten keresztül pénzeknek áramolni.</div><div><br></div><div>A felelősség az egyesületnél is lehet egyetemleges abban az esetben, "Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni" pl. nincs tagdíj. [Ptk 3:9. § (2)] .</div><div><br></div><div>Egy egyesület fenntartásának nincs nagy költsége. A bankszámla forgalomtól függően évi 10-15 ezer forint és ebbe már netbank is benne van.  </div><div>Az adminisztráció tényleg nyűgös tud lenni, tagdíjak "behajtása", bizonylatolni és év végén összeállítani a beszámolót... Az elmúlt évekhez képest annyi könnyebbség van, hogy kisebb szervezetek esetén szinte minden bevallást május 31-re kell elkészíteni így nem kell észben tartani a különféle határidőket.</div><div><br></div><div>Könyvelőt nem kötelező "tartani", ha van a szervezetben egy olyan ember, aki azt el tudja készíteni. Kettős könyvvitel is csak akkor kell, ha közhasznú státusz van, vagy 50 millió feletti az árbevétel és végez vállalkozási tevékenység is. A könyvelők sajnos nem szeretik az egyesületeket, mert nem ismerik a speciális, egyesületekre vonatkozó szabályokat. Egyébként egy országos szervezet esetén a tagdíjakból még a könyvelőt is lehet finanszírozni. A könyvelési díj általában a számlák számától függ, kb 40 ezer a minimum amit elkérnek évente.</div><div><br></div><div>Üdv:</div><div>Zoli</div></div></div></blockquote></div>