<p><span> </span></p>

<p>Utak HRSZ-e, ez kicsit hosszú lesz,</p>

<p>Minden út saját telken helyezkedik el. Nem építési telken,
hanem közlekedési létesítmények telkén. Ahogy a felüljárók, hidak, töltések, közlekedési
csomópontok, közlekedési csomópontok tartalékterületei, vasúti létesítmények, vízügyi
építmények is, és a vizek (patakok, folyók, tavak stb) is..</p>

<p>Mindezen telkeket az illetékes földhivatalok HRSZ-szel
látják el.</p>

<p>Ezeknek is van tulajdonosa, és rajta az útnak üzemeltetője,
kezelője. Minden út telke ráadásul egy adott építési övezetbe is tartozik. Vannak,
lehetnek rajtuk telekkönyvi, építésügyi korlátozások stb.</p>

<p><span> </span></p>

<p>Nem csak az egyes építési telkek, hanem az utak, közlekedési
létesítmények HRSZ-ei a legstabilabb azonosítási adatok. Egy út, utca neve
sűrűn változik, az illetékes önkormányzatok sűrűn átnevezik. A közutak út-számozása
is gyakran változik. (p. a Bp-Vác útvonal/ak hol 2, hol 2A, hol pedig M2
számozással üzemeltek). </p>

<p>Az egyes építési telkek címét (=házszámozás) is rendre
tetszés szerint megváltoztatják, átszámozzák az utcát. Azonban a telkek és
építési telkek legstabilabb nyilvántartási jellemzője a földhivatalok által
adott HRSZ. Ezek általában 100-120 éves időtávban változatlanok maradnak.
Idővel aztán előfordul, hogy a település jelentős bővülése, átalakulása esetén
annak HRSZ rendszerét is átszámozzák (pl többjegyű HRSZ rendszer bevezetése)
Egy reformkori Budapest-térképen más HRSZ-eket találunk, mint ma.</p>

<p><span> </span></p>

<p>Az egyes építései telkek helyrajzi számainak nincs köze az
előtte húzódó út-telkek helyrajzi számaihoz. Azon HRSZ-ek önálló entitások.</p>

<p>Bizonyos külterületi és akár belterületi utakat (még) nem
nevezett el az önkormányzat. Addig a postacímként, helyi utcatáblaként, címként
is csak HRSZ-szel tud rá hivatkozni a jónép. Aki ott lakik, nyaral, vagy oda
postai küldeményt küld, kivisz. Ezen üdülő és lakóövezetekben jó lenne, ha az
alapvető tájékozódáshoz, navigáláshoz az utcák, telkek HRSZ-e meg lenne adva.</p>

<p><span> </span></p>

<p>Az utak HRSZ-e pontosan olyan cím-adat, mint az építési
telek HRSZ adata. Hétköznapi életben ritkán használjuk, mert főleg az utcák
neve, vagy az utak útszámozása szerint nevezzük azokat. De hazánkban valójában a
legstabilabb, legidőtállóbb adat a telkekre a HRSZ.</p>

<p><span> </span></p>

<p>Igen, a hosszabb utak több telken át húzódnak. Sokszor a
kereszteződésnek, csomópontnak saját telke van.</p>

<p>Hogy jobban kézzelfogható legyen, egy példa. A Budán a Szent
Gellért térnek van saját telke. Onnan indul egy hosszú telke a Bartók Béla
útnak, ami tart a Gárdonyi szobor teréig. A Gárdonyi szobor tere önálló telek.
Utána indul egy másik út-telek, és tart hosszában a Móricz Zsigmond körtéig. A
Móricz Zsigmond körtér már újabb telek. Ezeknek mind önálló HRSZ-e van.
Közterületek, és tulajdonosuk ha jól tudom, ebben az esetben Budapest Fövárosi
Önkormányzat. Kezelője a Föváros közútkezelő szervezete.</p>

<p><span> </span></p>

<p>Az utak telkén nem csak a közlekedési sávok aszfaltja húzódik.
Mellette a biztonsági sáv, zöldsáv, járda, kerékpárút, ismét zöldsáv. Lehet,
hogy egy széles töltés is a közút telkén van : pl. az Árpád híd hosszú
felhajtóinak oldal-töltései is a híd parti telkén épültek.</p>

<p><span> </span></p>

<p>A HRSZ megadásának megvan a logikája az OSM-ben:<span>  </span>„addr:conscriptionnumber=XXXX”</p>

<p>Ha egy teleknek van HRSZ-e, azt igy kéri megadni.</p>

<p>Ez persze furcsa, mert nem szoktunk találkozni vele, és nem
szoktunk egy utcára címezni levelet. De ez az OSM logikai felépítési baja.
Mindemellett lehet ugyannak az útnak útszámozása is, amit „ref”-ben szoktunk
megadni.</p>

<p><span> </span></p>

<p>És igen, az út HRSZ szerinti feldarabolása általában nem túl
informatív az OSM felhasználók számára. Általában sokkal kisebb szakaszokra
daraboljuk az utakat, mint amilyen hosszú az egy HRSZ-ű telke. Pl sebességhatár
voltozások, útvonal kapcsolatok, buszjáratok kapcsolatai, sávok darabszáma
változik, stb. Ezek sokszor nem az út fizikai jellemzőinek megváltozása miatti
feldarabolás.</p>

<p><span> </span></p>

<p>1m hosszú HRSZ-ú utakat nem ismerek, de nem nagyon szokás
olyan út-telkeket létesíteni. Gondolom szabályozva van a legkisebb kialakítható
út-telek mérete, hasonlóan, mint az építési telkek minimális mérete. </p>

<p><span> </span></p>

<p>Szélességében az út osztályának megfelelő telekszélesség
alakul ki, az általában az adott út szabályozási szélessége, az úttal
szomszédos ingatlanok közterületi határai között. Ez lehet 50-80m
telekszélesség is, pl egy autópálya vagy autópálya bevezető útszakasz esetén.
Egyébként ezért is butaság az erdő-mező és egyéb területfelhasználási felület
jellemzőket az út geometriai tengelyéra rárajzolni: egy erdő SOHA nem tart egy
főút geometriai tengelyéig. Sem ingatlanjogilag, sem fizikailag.</p>

<p><span> </span></p>

<p>Az utak telkeinek telekhatár-sarokpontjait és határvonalait
a földhivatali térképeken egyértelműem ábrázolják, és feliratozzák.</p>

<p><span> </span></p>

<p>Uff, én beszéltem</p>

<p>Zsolt</p>





<br><br><div class="gmail_quote"><br></div>