<div>Régi földvárak, kolostorok, falvak<br></div><div><br></div><div>Sziasztok!<br></div><div><br></div><div>Magyarországon elég sok érdekes régészeti hely van, amit a
tájban járva, kirándulva megismerhetünk.<br></div><p class="MsoNormal"> Bemutatásra kiépített régészeti lelőhelyek. Ilyen közismert
pl a Vértesszőlősi ősember-telep, ami múzeumként működő bemutatóhely.<br></p><p class="MsoNormal"> Feltárt, majd visszatemetett, de turista célpontként érdekes
régészeti helyek. Ilyen pl, a Holdvilág-árok felső sziklaszurdoka. a Szeleta-barlang,
Istállós-kői barlang, Pes-kő-barlang. Itt őskori település nyomok, eszközök stb
kerültek elő, amik múzeumi kiállításokon láthatók. A helyszínen tájékoztató
táblák láthatóak, illetve a térszín alatt a településnyomok megvannak.<br></p><p class="MsoNormal"> Régészeti parkok is divatba jöttek, ahol több lelőhely, halomsír,
faluhely, veremház-hely látható. Telepítenek mellé oktatási, bemutatási céllal bemutató
avarkori, Árpád-kori, középkori stb házakat, templomokat. Ezek látható
épületek, korabeli technikával rekonstruálva.<br></p><p class="MsoNormal"> Földvárak talán a legfeltűnőbb régészeti emlékek. Ezeket kis
gyakorlattal a kirándulók is észreveszik, felismerik. Ha kicsit tájékozódnak
(pl <a href="http://www.varak.hu">www.varak.hu</a>), akkor a sáncok
vonalvezetései is végig követhetőek az erdőben, hegyeken. Ezek jól látható
várak, csak rom állapotúak. A cölöpfalak természetesen az utóbbi 1000 év során
már elkorhadtak, de a földsáncok az erózió ellenére is részben jól
felismerhetőek. Logikailag vár/rom anyag: föld lenne a konzekvens jelölésük. De
a túrázók szemében a várrom az romos kőfalakat jelent, és nem találják a várat
a hegycsúcson. Szerintem ez nem a térkép hibája, de kaptam már ezért letolást,
hogy egy romos földvárat romos várnak jelöltem. Azóta ezeket épített man_made/föld-töltés,
historic/régészeti hely, site_type/fortification, fortification_type/defensive,
ruins/igen módon jelölöm. Vagy pont, vagy a kiterjedését poligonnal, mindkettő
megengedett.<br></p><p class="MsoNormal"> Földsánc és cölöpvár-fal szakaszok, bemutatóra rekonstruálva.
Ezek man_made/föld töltések, illetve várfalak, anyaguk fa. Ha ismert a készítés
ideje, akkor a start_date/évszám is jó tájékoztató adat. Ilyen Debrecen Csereerdőn a 48-as út mellett az
Ördög-árka-sánc, vagy a 74-es út mellet Vasvártól délre a Vasvári sánc.<br></p><p class="MsoNormal"> Településnyomok: Sok felszíni honfoglalás-kori, Árpád-kori,
és középkori településnyomunk van. Ezek egy jó része ún. felszíni településnyom.
A terepen, a tájban járva ezek ott vannak, szemrevételezéssel is felismerhetőek.
Egyes esetekben a mikro-domborzatból, de nagyon sok esetben a szántásokból
kiforgatott cserép-törmelékből. Nem tenyérnyi régészeti kerámiák. Ezek általában
apró kavics méretű, terrakotta-sárgás égetett kerámia darabkák, törmelékek. A
valaha volt falu helyén a völgyekben a tarlókban feldúsulnak ezek a látható
emlékek. Ott ahol állsz, ott volt a falu, temetője, török-dúlás, stb. Ezek a
jelenleg nem bemutatott állapotú, de korábban régészet által feltárt, és a terepen
járva ma is felismerhető településnyomok.<br></p><p class="MsoNormal">Ezekről a helyekről, történetükről több információ, történet
stb a régészeti közlönyökben és egyes helytörténeti leírásokban olvasható is. Ilyen
pl a Zselicben Márcado, vagy a Bakonyban Pula melletti középkori Tállod falu a
pálos kolostorrom alatti völgyben. Az OSM Wiki szerint a régészeti helyek
jelölése lehet pont, vonal, vagy a területük poligonnal.<br></p><p class="MsoNormal"> Vannak aztán ismeretlen, feltételezett településhelyek.
Vannak amit megástak, majd visszatemettek, és a helyszínen nyomai is
felismerhetetlenek. Ezek a leírásokban nem „felszíni településnyomok”,
számunkra a terepen járva nem felismerhetők, ilyen módon csak történeti topográfiai
térképen van jelentőségük.<br></p><p class="MsoNormal"> A Nemzeti Múzeum régészeti adatbázis dokumentációk felhasználása semmilyen módon
nem történt, azt neten csak régészek olvashatják. Csak adott helyeken hivatkoztam a
referencia számra, a megjelent irodalmi helyre, illetve ahogy kérik, az
adatbázisban való linkre. Ilyen módon ha valakit jobban érdekel a hely
története, ki tudja könyvtárazni a vonatkozó szakirodalomból.<br></p><p class="MsoNormal"> üdv Zsolt<br></p><blockquote class="fm-read-more"><div data-ng="originalcontent">-------- Eredeti levél --------<br></div><div><br></div><div>Feladó: <a href="mailto:talk-hu-request@openstreetmap.org" rel="nofollow">talk-hu-request@openstreetmap.org</a><br></div><div>Dátum: 2022 április 26 13:09:00<br></div><div>Tárgy: Talk-hu digest, 4 kötet, 24 szám<br></div><div><br></div><div>Message: 1 <br></div><div>Date: Mon, 25 Apr 2022 23:23:46 +0200 <br></div><div>From: Gergely Matefi <gergely.matefi@gmail.com> <br></div><div>To: OpenStreetMap Hungary <talk-hu@openstreetmap.org> <br></div><div>Subject: Re: [Talk-hu] őskori elemek, +Maxar eltolás <br></div><div>Message-ID: <br></div><div>   <CA+CpY2JMejrAuLhy6q26Je+4toaLewe9=CDdFKVrtKpTL5R79A@mail.gmail.com> <br></div><div>Content-Type: text/plain; charset="utf-8" <br></div><div><br></div><div>Sziasztok, <br></div><div><br></div><div>visszatérve a $SUBJECT-beli kérdésre, azért vannak ezzel további aggályok <br></div><div>is. <br></div><div><br></div><div>Önmagában a historic=archeological_site bevett jelölés. Szerintem teljesen <br></div><div>korrekt a használata olyan esetekben, amikor a régészeti emlék valamilyen <br></div><div>tárgyi emléke fennmaradt, akár csak egy földvár sáncainak a maradványa, <br></div><div>vagy hasonló. Ilyenkor az egyszeri OSM szerkesztő is meggyőződhet az emlék <br></div><div>létezéséről, szakértő szemnek pedig nyilván evidensek ezek a nyomok. <br></div><div><br></div><div>Problémásabb viszont az a helyzet, amikor a régészeti emléknek semmilyen <br></div><div>földfelszíni nyoma nem maradt, pl. csak egy szántóföld van ma a jelzett <br></div><div>helyen. <br></div><div>..... ...<br></div><div>************************************** <br></div></blockquote><div><br></div>