Re: Házszám

[Kolesár András]

Kipróbáltam, milyen házszámokat gyűjteni kertvárosi környezetben, ahol 
előzőleg már megrajzolták műholdról az épületek körvonalait. Nyomtatva 
elvittem magammal egy A/4-es lapon egy körülbelül 15x15 háznyi területet.

A bejárás másfél óráig tartott, ebből egy órát mentem, fél órát álltam. A 
mozgás közbeni átlagsebességem gps szerint 3.3 km/h, teljes átlag 2.1 km/h. 
Izgalmas adat, hogy a nettó 2.2 km-es táv a gps szerint 3.8 km volt. A 
különbség egyik fele a GPSMAP 60 CSx szokásos kevergése, a másik pedig az 
oda-vissza újra megtett utakból ered.

114 házszámot gyűjtöttem, ezek között 13 új épület volt, amelyek egy része 
nem volt meg még műholdképen, mások meg ott voltak, csak általában fa 
takarásában. Ezeket helyben felrajzoltam a környező házakhoz képest 
papírra. Négy üres telken volt házszám, de nem volt épület, így itt a kapu 
közelébe helyezett node hordozza a házszámot.

Nem jártam be a teljes kinyomtatott területet, nem maradt több időm. 
Igyekeztem teljes utcákon végigmenni, ez a kiválasztott utcákra sikerült 
is, de terület-alapon szemlélve mégsem lett teljes a felmérés, mert az 
utcákat cikkcakkban jártam be, és egy helyen nem zártam be a háztömböt, a 
két hosszú oldala mellett csak az egyik rövidet jártam be, ezt majd pótolom.

Másik tanulság, hogy kertvárosban érdemes egyszerre nézni mindkét oldalt, 
felesleges lenne a bal és jobb oldalt külön felmérni. Figyelni kell viszont 
arra, hogy ne maradjon ki út a cikkcakk útvonal miatt. Szélesebb, nagyobb 
forgalmú utaknál nem lehet egyszerre mindkét oldalt figyelni, oda két 
bejárás tervezendő.

A házak felénél nem volt kiírva házszám. Sok segítséget jelentett, hogy 
Érden a szemeteskukákra kötelező felragasztani egy matricát, amin rajta van 
a pontos cím. Az esetek jelentős részében tehát a kuka pótolta a ki nem írt 
házszámot. Máshol egyértelmű volt a szomszédos házak száma alapján. A 
papíron zárójelbe tettem a házszámot, ha nem leolvasásból, hanem 
következtetésből származott.

Ha a ház faház volt, akkor ezt külön jelöltem a papíron és a feldolgozáskor 
building:material=wood címkét kaptak. Utóbb rájöttem, hogy felírhattam 
volna a szintek számát is, ez elmaradt.

Ha már végigmentem, felmértem a tűzcsapokat és a távvezeték-oszlopokat is. 
A tűzcsapokra fel volt írva egy háromjegyű sorszám (ez eléggé ritka), 
valamint a kerítésekre rögzített, tűzcsapot jelző táblára a nyomása is, így 
lett ref é fire_hydrant:pressure adat is. Külön nem írtam fel, de utóbb be 
tudtam azt is írni, hogy fire_hydrant:position=green, vagyis zöldfelületen 
volt a tűzcsap.

A távvezetékek oszlopain egyenként volt ötjegyű azonosító szám, ezen kívül 
felírtam az oszlopok anyagát is (beton, fém). Volt két transzformátor is, 
itt is felírtam a számot. Mivel oszlopokon voltak, az oszlop node-ján a ref 
az oszlop száma volt, így a trafó azonosítóját ref:transformer néven 
tároltam el.

Mivel szemmel láthatóan középfeszültségű vezetékek voltak (valószínűleg 20 
kV), az oszlopok power=pole címkét kaptak, a vezeték pedig power=minor_line 
lett. Eddig sajnos nem különböztettem meg ezeket a nagyfeszültségű átviteli 
hálózattól, most már odafigyelek. Utóbbi 100 kV feletti, általában több 
vezetékből és magasabb fémoszlopokból áll, a címkézése power=tower és 
power=line. A mapnik megkülönbözteti vastagságban és nagyítási szintben is, 
fontos a különbség.

Talán nem kell mondanom, hogy a gps-el rögzített nyomvonal tökéletesen 
alkalmatlan térképezésre, nem is azért vittem, hanem útpontok gyors 
rögzítésére. A tűzcsapok és távvezeték-oszlopok kaptak saját útpontot. Még 
egy célra volt jó a gps, pontosabban az okostelefon: amikor szemmel 
láthatóan hiányzott egy ház a térképről és elsőre nem volt egyértelmű, hogy 
melyik az új, ami annyira friss hogy még nincs a műholdképen, akkor 
megnéztem Locusban, hogy hol is vagyok pontosan a térképen. Mivel a telekre 
úgysem mehettem be, az épületet már a többihez igazítva, szemre rajzoltam 
papírra.

Az A/4-es papír a házszámozáshoz elég nagy volt, de a tűzcsapok és 
elektromos vezetékek adatai már csak nagyon apró betűkkel fértek el rajta. 
Legközelebb nagyobb vagy több papírra fogok nyomtatni. A tűzcsap- és 
oszlopadatokat érdemes külön papíron, vagy a lap szélén, esetleg hátulján 
táblázatosan vezetni az útpontok növekvő számával, mert utólag nehéz 
összevadászni a papírról.

Nagyon praktikus, ha a papírt tartja valami kemény felület. Most egy 
szokásos A/5-ös jegyzetfüzetet vittem magammal, félbehajtottam rá az A/4-es 
térképet. Nem volt elég tartása és zavaró volt a félbehajtás is, jobb lett 
volna egy csíptetős műanyag lap, amiket konferenciákon szoktak osztogatni.

A feldolgozás kezdetén beszkenneltem a papírlapot, majd JOSM-ben a PicLayer 
kiegészítővel betettem háttérképként. Gyorsan be tudtam illeszteni a rajz 
mögé, teljesen jól illeszkedett. Így nem kellett kétfelé figyelnem, és 
abból sem származott hiba, hogy esetleg másik épületre másolom fel a 
papírra írt házszámot. Kifejezetten jól jött, hogy a papíron a házat 
jelentő felületre írtam a számot, így teljesen egyértelmű volt, hogy egy 
adott körvonalra milyen címkét tegyek.

Ma mindezt meg is szerkesztettem, már bent van az adatbázisban.
http://www.openstreetmap.org/#map=17/47.42756/18.87227

A mapnik térkép nem jeleníti meg a tűzcsapokat és a transzformátorokat, de 
a távvezeték és oszlopai látszanak a Szövő utca mentén.

Közzé tettem ezt az írást naplóbejegyzésként is:

házszámozás tapasztalatai
https://www.openstreetmap.org/user/Koles%C3%A1r/diary/22088

András

2010. augusztus 14., szombat 18:39:41 UTC+2 időpontban Ferenc Veres a 
következőt írta:
[...]
 

> szerintem ilyen pontossággal igen nagy munka lenne felmérni. (Pl 
> acutal="az interpoláció után a kiszámított pontok pont a házakra esnének" 
> ha jól értem :-), 
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.openstreetmap.org/pipermail/talk-hu/attachments/20140525/5249a1e9/attachment.htm>