Re: Kunpeszér HÉSZ

2019. Jan. 14., H, 21:02:10 UTC

*A településrendezési tervek és a szerzői jog*

A jelen hatályos szerzői jogi törvény a 1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői 
jogról:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.362730

(ez az e havi tv, de a viccesebb kedvűek számára – mint sok más jogszabály 
– lassan ez is havonta változik…) A Nemzeti Jogtár korményzati honlapon kb 
2 éves „időgéppel” elérhetőek a hatályos jogszabályok, rendeletek. Sajnos a 
helyi jogszabályok még nem.

www.njt.hu

Akkor a feltételezések helyett nézzük, mit is mond a tv. Nem fog fájni, nem 
bonyolult a tárgybéli témakörben.

*A szerzői jogi védelem tárgya*

*1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti 
alkotásokat.*

*(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény 
megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen 
alkotásnak minősül különösen:*

Innen jön egy taxatív, tételes felsorolás.

Miért is védi a fentieket, milyen ismérv alapján a szerzői jogi törvény 
(szj.tv) ?

*(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből 
fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ 
mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára 
vonatkozó értékítélettől.*

Na, ebben persze tág az értelmezési tartomány, a bírósági ítéletek is 
jelentősen szórnak.

Mit nem véd a szerzői jogi törvény? Ezt is elmondja még itt az elején az 
1.§-ban:

*(4)5 <http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.362730#foot5> Nem 
tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb 
jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más 
hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé 
tett szabványok és más hasonló rendelkezések.*

Ezzel végeztünk is a törvénnyel.

Későbbiekben részletesen szabályozza a média, a gyűjteményes művek, az 
irodalmi, zenei művek, a képző és  építészeti alkotások védelmét.

Ami most nekünk a fontos: amit a bármely szintű jogalkotó jogszabályba 
foglal, azt nem védi a szerzői jog. Ez egyébként változatlanul így van 
szj.tv-ben 1999 óta. 

Előtte az 1969 év III. tv szabályozta a szerzői jogot. Ennek 1.§ (3) 
bekezdése mondta ki, mit nem véd a szerzői jog:

*(3) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, nyilvános 
határozatok, hatósági közlemények, az ügyiratok, a szabványok és egyéb 
kötelező rendelkezések.*

(ha vki kéri, elküldöm neki az 1969-es szj.tv-t)

Tehát a tv első paragrafusa rögzíti a törvény hatályát, és azt is, hogy mit 
NEM véd a szerzői jog.

A településrendezési tervek a jogszabályi hierarchiában az adott település 
önkormányzatának helyi szintű jogszabályai. Térbeli hatályuk a település 
közigazgatási területe.

Alapvetően két nagy részből állnak: szöveges építésjogi előírások; illetve 
a településrendezési tervek (rajzi munkarészek).

Mai szép szaknyelven ezt „településrendezési eszköz”-nek nevezik. 

A rajzi munkarészek között a képviselő testület helyi jogszabállyá emeli a 
szöveges szabályozást (HÉSZ= Helyi Építési Szabályzat; a rajzi 
munkarészeket, köztük: Integrált Településfejlesztési Terv, Település 
Szerkezeti Terv, a Szabályozási Terv, és egyéb HÉSZ mellékletek.  Ami rajzi 
anyag helyi szintű jogszabály lesz, az technikailag a HÉSZ-ek mellékletébe 
szokták tenni.

Ma már van Település Arculati Kézikönyv (laikus ingatlantulajdonosoknak, 
lakosoknak, építkezőknek). Ez inkább kulturális tananyag: oktató jelleggel 
a település építészeti kultúráját, és ennek nyomán a kívánt arculatot, 
építtetői magatartást mutatja be. 

Ezek nyomán készülnek jelenleg a települési arculatot szabályozó helyi 
településképi jogszabályok, ami a hely esztétikáját próbálja jogszabályban 
rögzíteni. (Írd jogszabályba egy görög szobor esztétikáját…. Vagy van 
szemed a látásra, vagy…. – na hát ez a probléma)

Tehát összefoglalva:

*Mindazon tervanyag, mely a helyi (építési és védelmi) jogszabályok részét 
képezi, nem védett szerzői jogilag.*

Ezek közül a frissek, a digitális korban készültek, általában elérhetőek az 
adott önkormányzat honlapján. Kivéve ha pl szuper térinformatikai 
megoldással párosították, és az évek teltével a térinformatikai szolgáltató 
díját kihúzzák a költségvetésből, s így eltűnnek a honlapról az 
információk. (A digitális kor előnye, hogy bármit le lehet kapcsolni, volt, 
nincs)

Amit a jogalkotó jogszabályba foglal, azt a szerzői jogi törvény tehát 
TÉTELESN NEM VÉDI. A jogszabályalkotó dolga ezt rendezni. Ha pl 
gyűjteményes művet foglal jogszabályba, akkor pl megvásárolja az alkotótól 
annak jogait. Jelenleg nagy a küzdelem, hogy az állam ezeket egyből azonnal 
vásárlás nélkül „magáévá tegye”….

Azon településrendezési munkarészek, melyeket nem tesznek bele a 
jogszabályba, és eleve szerzői jogi védelmet élveznek, azok értelemszerűem 
szerzői jogvédett maradnak. Pl egy településrendezési tervnek elég sokféle 
ún. megalapozó szakági munkarésze van. Ezek közül pl az adott, tervezett 
szabályozásnak megfelelő kívánatos beépítést bemutató ún. építészeti 
beépítési tervek maradnak szerzői jogvédettek. Nem lesznek részei a 
HÉSZnek, nem bírnak kötelező jelleggel. De ezeket nem is kell, és nem is 
teszik ki az önkormányzatok a honlapjukra: ezek a testület számára döntés 
előkészítő szereppel bírnak.

A helyi építési szabályzat olyan tervlapjai, melyek tehát a jogszabálynak, 
a HÉSZ részei lesznek, és üdvünkre pl ábrázolják az utcákat, a helyi 
Földhivatal által már feltüntetett, meglévő épületeket, helyrajzi számokat, 
címeket („házszámokat”) nem éveznek szerzői jogi védelmet.

Amennyiben az egyes telkekre, telekcsoportokra az Önkormányzat cím 
megállapító határozatot hoz, az is helyi jogszabály, nem szerzői jogilag 
védett. (pl elkészül egy sok lakótömbös beépítés egy barnamezős területre, 
új utcát nyitottak, és a házaknak / lépcsőházaknak egy rendeletben kiosztja 
a Testület a címeket (házszámokat).

Amit a tv nem zár ki a védelemből, na azokat lehet bogarászni a törvény 
további részében, köztük a gyűjteményes műveket, melyeket senki nem tett 
jogszabállyá, vagy pl az olyan szabványokat, melyeket jogszabály nem tett 
kötelezővé. Zeneművek, színházi művek, irodalom és képzőművészet, 
tudományos művek, média és közvetítés, építészet, mérnöki alkotások tervei, 
stb-

Hát kb ennyi a lényeg HÉSZ alapján a házszámok, címek felhasználásának 
szerzői jogi vonatkozásáról.

Vannak a szerzői jogi törvényben mocsaras, elaknásított területek 
természetesen. De szerencsére a jogszabályba foglalt információk nem 
élveznek védettséget, ezt rögtön az első paragrafusban kimondja a törvény.

Üdv

Dulácska Zsolt

építész

2019. január 12., szombat 16:54:27 UTC+1 időpontban Úr Balázs a következőt 
írta:
>
> Sziasztok! 
>
> „zsolt d” felvett egy halom házszámot és helyrajzi számot ezekben a 
> módosításcsomagokban: 
> https://www.openstreetmap.org/changeset/60244094 
> https://www.openstreetmap.org/changeset/60245633 
>
> Forrásként ezt jelölte meg: 
> source=Kunpeszér HÉSZ 
> url=http://www.kunbaracs.hu/onkormanyzat/kategoria/30 
>
> A honlapon viszont az van, hogy: 
> A portál és a megjelenített információk tulajdonosa: 
> Kunbaracs Község Önkormányzata 
>
> Mi legyen vele? Zsolt, esetleg olvasod te is a levlistát? 
>
> -- Balázs 
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.openstreetmap.org/pipermail/talk-hu/attachments/20190114/2470e554/attachment.htm>