Re: [osm-hu] Re: Kunpeszér HÉSZ

[Peter Gervai]

Kedves Zsolt,

Elöljáróban: kb. 25 éve foglalkozom szerzői jogi témákkal, kb. 10 éve
egészen aktívan (pl. Wikipédia). Nem vagyok jogász vagy ügyvéd, csak
eljátszom, de kaptam már erős dícséretet több jogásztól, így van némi
önteltségem a témában, ezért is elnézést kérek előre.

On Mon, Jan 14, 2019 at 10:02 PM Zsolt D <zsolt.dulacska at gmail.com> wrote:

> (4)5 Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
> Ezzel végeztünk is a törvénnyel.

Sajnos tévedsz, nem ennyire egyszerű.

Most nem tudom előkeresni azt a SZJSZT (Szerzői Jogi Szakértői
Testület) azon döntését, ahol ezt a legrészletesebben kifejtették,
momentán a 15/07/01 (2007.09.13.; Jogszabály által kötelezővé tett
biztonsági elemzés jogi védelme) a legnyilvánvalóbban
fogalmazó, idézem:

„A magyar szerzői jog irodalma és gyakorlata azonban egyöntetűen azon
az állásponton van, hogy az ügyirat funkció nem jelenti a mű szerzői
jogi védelmének teljes elenyészését: a szerzői jogi védelem kizárólag
ebben a funkciójában nem illeti meg az alkotást, de más felhasználások
esetén a szerző engedélyére szükség van. A szerzői jogi törvény ismert
kommentárja írja szakdolgozatokról: „Tehát csak a minősítési eljárás
szempontjából, a minősítő szerv és a jelölt viszonyában nem minősül a
disszertáció szerzői műnek.” Ezzel összecsengő vélemény található a
Szerzői Jogi Szakértő Testület gyakorlatában is (pl. 21/02, 27/01. sz.
ügyek).

Jelen ügyben ez azt jelenti, hogy a hatósági engedélyezési eljárása
során az elemzés szerzőt nem illetik meg a szerzői jogok. Ha azonban
az üzemeltető az elemzés rendszeres felülvizsgálatakor vagy szükséges
módosításakor használja fel az eredeti elemzést (mint szakirodalmi
művet), pl. többszörözi vagy átdolgozza azt, akkor ehhez az eredeti
elemzés szerzőinek engedélyére van szüksége.”

Releváns szakvélemények hasonló témákban: 2000/34 (szabványok a
jogszabályokban), 2001/9 (bankjegyek a jogszabályokban),
2002/27 (Műszaki tervdokumentáció szerzői jogi megítélése az
építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban), és a fentebb
említett 2007/15 aka. 15/07/01. Esetleg a 2002/20 még tanulságos
lehet, ha mint gyűjteményes mű élvez egy jogszabály-gyűjtemény
védelmet, de ez most nem tartozik szorosan a tárgyhoz. (És az, amit
nem találok, ahol ezt explicite és részletesen leírták egy konkrét
jogszabályrész, ha jól emlékszem grafika, talán település logo kapcsán.)


Ez alapján, mint azt a
https://wiki.openstreetmap.org/wiki/User:Grin/Potenci%C3%A1lisan_haszn%C3%A1lhat%C3%B3_forr%C3%A1sok
lapon is leírtam,
KÉTSÉGES (kétesélyes) az, hogy a jogszabályt nem jogszabályi
minőségében felhasználhatod-e; ez a gyakorlatban függ a bíróságtól, a
bíróság
által megbízott szakértő illetve az esetleges ellenszakértők
véleményétől, és persze az említett SzJSzT véleményétől, ami
legalábbis a 2000-es évek
elejéről ismert, de kétlem, hogy radikális változás állt volna be.

Mi az OSM-ben ezt a kockázatot nem szeretnénk vállalni. (Beleértve az OSMF-et.)

Emiatt az ilyen dokumentumokból, mint azt kifejtettem, csak a
tényadatokat tudjuk átvenni, amik egyértelműen nem kreatív tevékenység
során álltak elő.


> Ma már van Település Arculati Kézikönyv (laikus ingatlantulajdonosoknak, lakosoknak, építkezőknek). Ez inkább kulturális tananyag: oktató jelleggel a település építészeti kultúráját, és ennek nyomán a kívánt arculatot, építtetői magatartást mutatja be.

Vagyis ezek nem jogszabályok, itt ez a fontos információ, és jó is,
hogy ezt említetted. Viszont itt a jogtulajdonos az önkormányzat, és
ők
gyakran hajlandóak engedélyt adni (nincs ellenérdekük). Ezzel
ellentétes viszont az, hogy ők jogszerűen használhatnak
„állami alapadatokat” a kiadványaikban (= térkép), viszont ezek
szerzői jogai felett ők sem rendelkeznek, így engedélyt sem
adhatnak rá. (Ennek amúgy gyakran nincsenek tudatában, ez személyes
tapasztalat.)



> Vannak a szerzői jogi törvényben mocsaras, elaknásított területek természetesen. De szerencsére a jogszabályba foglalt információk nem élveznek védettséget, ezt rögtön az első paragrafusban kimondja a törvény.

Sajnos ebből csak az első igaz: a mocsaras területek.
Egyébként évtizedek óta megy a háború azon, hogy a közadatok (teljes
nevén „közérdekű adatok”) ne essenek szerzői jogi védelem alá; ez
egészen pozitívan indult addig,
míg elő nem került jelen kormányunk aki amúgy is retteg a
közadatoktól, és még jobban korlátozni igyekszik ezek körét, nem hogy
segítse a nyitottságukat. Nem látni az
alagút végét.


Üdv,
Gervai Péter
Informatikus (vagyis mindenes)