[Talk-hu] jogszabalyok, mit ved a szerzoi jog, meg akarunk-e ugyvedet jatszani

[Peter Gervai]

On Tue, Jul 12, 2022 at 1:27 PM Zsolt D <zsolt.dulacska at gmail.com> wrote:
>
> Szerzői jogi tv NEM védi többek közt a jogszabályokat, a hatály megállapításánál kizárja. Az önkormányzati rendelet jogszerűen felhasználható. Nincs rajta jogi védelem. Nem bű meg bá, nem lehet olyat belemagyarázni jogszabályba, ami nincs benne, sőt: tételesen kivonja a hatálya alól. Jogszabály nem tartozik az Sztj tv hatálya alá.

Ez nem pontos. (← eufemizmus)

Több szakmai állásfoglalás is kimondta (többek között a SzJ Szagértői
Testület) hogy a jogszabályok csak jogszabályi mivoltukban kerülnek ki
a SzJT hatálya alól, az egyéb felhasználásaik minimum kétesélyesek, de
leginkább alá esnek.
Ugyanez a helyzet áll fenn akkor, amikor egy helyi rendelet
tartalmazza a település címerének rajzát, amit valaki bármi másra akar
felhasználni (vagy fejkendőre hímezné [feldolgozás] vagy reklámújságba
tenné [közvetlen nyilvánosságra hozatal vagy származékos mű]), ilyen
miatt volt már konkrét harci helyzet is (ügyvédi befenyegetés, amit
amúgy lepattintottam, de más alapon).

> Halkan jegyzem meg, a Földhivatal térképein sincs szerzői jogi védelem. Ugyanis meglévő dolgot ábrázol szabványosított jelkulccsal. Az Sztj alapvetése, hogy az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásait azok EGYEDI jellege miatt kapnak védelmet.

Ez sem fedi teljesen a valóságot: míg annak, hogy egy utcát hogyan
hívnak nincs egyedi jellege (mindenki, aki ránéz, ugyanazt fogja
„alkotni”) addig egy valóságban létező objektum leképezésének van (egy
utat két ember nem fog pontosan ugyanúgy leképezni, ugyanazon
töréspontokkal, pontosan ugyanazon koordinátákkal stb.). Minden
méréssel nyert adat is a mérés pontosságától függően „egyedi”: vita
tárgya lehet, hogy a 4 tizedes pontossággal centiméterre megadott
balti magasságot ki képes reprodukálni, pont ugyanúgy. (A magasság
egyébként pont egy olyan „rossz” példa, amikor „elviekben” védhető
lenne a szjt szerint de a gyakorlatban védhetetlen, mert egy fizikai
mennyiség nem egyedi jellegű, akkor is, ha a méréstechika az.)

Alapvető ökölszabály hogy diszkrét (digitális) adatokat nem véd a
szerzői jog (amik mindenki számára ugyanazt az eredményt adják, mint
egy helyrajzi szám), míg az analóg vagy leképezett adatokat jó
eséllyel igen (mint egy magasságmérés, vagy egy erdő körvonala).

A DSM alaptérkép grafikája szerzői joggal védett, de mondjuk a szintén
földhivatali adatként létező helyrajzi szám vagy utcanév
(valószínűleg) nem.

Ezen túl az adatbázis-védelem bekavarhat, ha nagy mennyiségű,
integrált adatról van szó (akkor is, ha nem egyedi jellegű), de ez
általában kikerülhető azzal, hogy az ember az adatok töredékét veszi
csak át és nem strukturált formában.

> A szabványosított jelkulcs nem egyedi, hanem kötelező elem. Erröl LB határozatot is olvastam egyszer, és milyen logikus.

Megjegyezném, hogy van olyan nem nemzeti szabvány, aminek részeit
szerzői jog védi. Elvileg a nemzeti szabványok nem esnek a szj alá,
ezért volt, hogy valamiből nem is adtak ki szabványt, hanem csak
szakmai szabályozást (mint amilyen pl. az útügyi dolgok, de van millió
hasonló, amit kemény pénzekért árulnak).  Ha a jelkulcs nem nemzeti
szabvány akkor védheti a szjt.

grin